Mire tanít(ott) a járvány? - Étel-és életképek :)

Tudom-tudom, a csapból is a vírus folyik, nap, mint nap ellátnak hasznosnak tűnő tanácsokkal, tapasztalatokkal.

A mai nap elhoztam az én meglátásaimat, avagy mire nevel a "korona"? : 

• Korábbi bejegyzésemben már említettem, hogy leltárt kezdtünk vezetni az otthon fellelhető alapanyagokról, élelmiszerekről, hogy pontosan tudjuk miből mennyi áll rendelkezésre. Amit pluszban veszünk felkerül a listára, amit elhasználtunk, kihúzzuk. 
• Mindig csak az elfogyasztott élelmiszereket pótoljuk, sosem veszünk semmi felesleges dolgot, csak ami épp pár napra előre kell a tervezett ebédekhez/vacsorákhoz, és nincs már belőle otthon. 
• Eddig is szerettem főzni, de sokkal kevesebb időm vagy lehetőségem volt rá, mint most. Megbecsülöm a frissen főzött, meleg ételt, a saját kezem munkáját, és sokkal jobban esik, mint bármi más rendelt vagy vásárolt étel. 
• A jövőben kerülni szeretném az ételrendelést, tényleg csak a legvégső esetben élnék vele. 
• Sokkal több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk és kevesebb köretet, amit nem bánok és megmondom őszintén annyira nem is hiányzik. Élvezem a finom, friss, roppanós és vitamindús ínyencségeket! 
• Felelősségteljesebbnek és ügyesebbnek érzem magam a konyhában, ha valamit nem kapunk a boltban, nem esem kétségbe, hanem megpróbálok valami hasonló finomságot kitalálni az elérhető alapanyagokból. 
• Nem okoz fejtörést kitalálni, hogy mit csináljak, ha unatkoznék, annyi jó könyv, kreatív dolog és az egész lakás rendelkezésemre áll.

Na de csapjunk is a lecsóba! (Na már megint a főzés, Lili..😄)  Mikkel mulatom el az időt, ha épp nem a leltárkönyv felé görnyedek könyvtáros lévén a home office keretében?  Nézzük csak, ott van például az olvasás, csak hogy ne nagyon kerüljek messze a szakmától! 😛 Viccet félretéve, a jelenlegi olvasmányom Orvos-Tóth Noémitől az Örökölt sors. Régóta el szerettem volna olvasni, mindig is érdekelt, hogy a szülők, nagyszülők élettörténete és sorsa miként hathat a leszármazottaikra. Érdekes és meglepő történeteket mesél el a szerző és arra a megállapításra jutottam az eddig olvasottakkal, hogy sokan elsőre nem biztos, hogy tudnak azonosulni a megtörtént esetekkel vagy jobban mondva az ő családjukban nem történtek ilyenek meg. Én is így gondoltam legelőször, de jobban belemerülve az olvasásba, azért igenis tanulsággal szolgálhatnak azon történetek is, amikkel hála égnek szemtől-szemben nem találkoztunk. 

Aztán ma délután kitaláltam, hogy olykor jól esik pepecselni, kézzel készített dolgokat alkotni. Eszembe jutott, hogy régebben talán a Lidlben találtam szerintem eredetileg gyereknek készült festékes kifestőt. Egy tájképet lehetett számok alapján kifesteni, festékek és ecset is járt hozzá. Felhasználtam régi öreg barátomat (Google) és szerencsére sikerrel jártam. Úgy kell elképzelni, hogy a választott kép körvonalai előre meg vannak rajzolva, amiket számokkal osztanak fel. A megvásárolt képhez járnak festékek is, pontosan olyan színek, amik az adott festmény színvilágához szükségesek. A felosztott területeket a rajtuk szereplő szám(ok) alapján kell kifesteni, a festékek is számozva vannak a felosztott területekhez igazodva. Egy ilyen gyönyörű tájképet választottam: 

Aztán a férjem körbenézett a lakásban, mondván szemrevételezi a borkészletet. Mondani sem kell, feléltük teljesen, pedig esküszöm nem iszunk sokat! 😆 Na de, egyre jobban sűrűsödnek az online traccspartik, fogynak a borok. Most, hogy sajnos a személyes találkozások elmaradnak, sokkal jobban felértékelődnek a különböző videochat szolgáltatók által nyújtott lehetőségek. Mennyire meg fogunk becsülni minden személyesen együtt töltött percet, miután ennek az egésznek vége lesz... :) Na de addig is, kora este felköszöntöttük pár közös baráttal egy kedves, születésnapját ünneplő barátnőmet, közvetlenül utána pedig "táviszogatást" rendeztünk a férjem barátaival. Szóval "kell a bor" felkiáltással férjem rászabadult az egyik kedvenc borászatom, a Bodri Pincészet honlapjára és rendelt pár üveggel. Csakis vészhelyzet esetére :D Szó, mi szó, Szekszárdról érkezni fog pár napon belül egy kis szeretetcsomag!

Ha már így elcsevegtem a gasztronómiáról, akkor végre valahára jöhetnek is az elmúlt napok ételei, avagy már megint otthon maradtam főzni. Íme:

1. Császármorzsa - zabpehellyel és zabliszttel, csipetnyi citromhéjjal, kevéske vaníliával, eritrittel és aszalt gyümölcsökkel

2. Tavaszváró zöldborsókrémleves - Betétnek meghagytam a borsóból egy kevés mennyiséget és azt tettem bele

3. Purpur szendvics tehéntejes krémfehérsajttal, madársalátával és paradicsommal, grillserpenyőben egy kevés vajon pirítva 

Bárkinek kell recept, szóljon nyugodtan!