Életem

  Habár január már eléggé a végét járja, én még mindig a múlt év történésein töprengek. Valószínű azért, mert minden év végén számot vetek, átgondolom az adott év eseményeit és előrevetítem a lehetséges „jövőt”. Idén ez egy kicsit háttérbe szorult, nehezen engedtem el a 2020-as évet. Furcsának tűnhet, mert a maga nehézségeivel, küzdelmeivel együtt én mégis szerettem. Azt kell, hogy mondjam, hogy –bár sokak biztosan nem értenek egyet velem-, számomra mégis abszolút pozitív volt az év. Akárhogyan is nézem, leszámítva a pár negatív történést, sokkal több pozitívval zártam, rengeteg tanítást kaptam. A január még biztatóan kezdődött, reméltük, hogy egy boldog, nehézségektől mentes újév vár ránk. Készülődtem a márciusra ütemezett műtétemre, februárban még nagy társaságban élveztük a születésnapomat és a farsang minden örömét, majd ezeket a nagyobb társas élvezeteket felülírta a COVID. A márciust már otthon, home-officeban töltöttük, egészen nyár elejéig nem kerültem a munkahelyem köz