Otthonmaradás
Most, hogy mondhatni rákényszerültem az otthonmaradásra új terveket kellett szőjek. Úgy hangzik, mintha egy gonosz lépésre készülnék, igaz? Nem, nem, szó se róla. Sokkal inkább abban mesterkedem, hogyan foglaljam el magamat a négy fal között. Mivel mi egy eléggé mozgékony páros vagyunk a férjemmel - főleg a hétvégéken -, meglepően nehéz fegyelmezettnek lenni és programokat kitalálni.
Jelenleg a főzés veszi el a ránk szakadt szabadidőnk jelentős részét, az internetezésen és olvasáson kívül. Kicsivel több, mint fél éve vagyok feleség, de a mostani helyzet rádöbbentett arra, hogy az eddig sem rossz kreativitásom szintet lépett, ami a főzést illeti, nem beszélve arról, hogy sokkal többet állok a konyhában. 1 hónappal ezelőttig hétköznapokon csak kivételes esetekben főztem, mert mindketten a munkahelyi kantinban ettünk, hétvégén viszont sokkal többször álltam a tűzhelyhez, ha éppen itthon tartózkodtunk.
De az, hogy elkezdtem jobban odafigyelni az étkezésemre és az otthoni lét "megkövetelte" a főzést, amit egyáltalán nem bánok és a férjem is nagyon hálás közönség. Bánom, hogy korábban nem voltam ennyire aktív, annyival jobban tud esni a saját főztje az embernek, amiben tudja, hogy a szeretetén, szívén-lelkén túl, milyen alapanyagokat tett.
Visszatérve tehát, azt tapasztaltam, hogy abszolút nem esem kétségbe, ha egy adott recept hozzávalói nem állnak rendelkezésemre, mert merek változtatni, mást hozzátenni. Tegyük hozzá: a Google jó barátom. 😉
Már többször megfigyeltem, ha összegyúrok egy-két receptet, valóságos csodák születnek. Kezdetben mindig azt gondoltam, ó, ugyan, egy recepttől nem lehet eltérni.. Dehogynem, sőt! A legjobb, ami egy étellel és magaddal megtörténhet. Steiner Kristóf szokott valami olyasmit mondani, hogy a konyhában nem létezik lehetetlen és nincs elrontott étel. Csupán a kreativitásunkra van bízva egy-egy fogásból mit hozunk ki, és ezzel maximálisan egyet is értek.
Történt ugyanis, hogy csilis babot akartam csinálni, amihez a recept spenótot és csicseriborsót is írt. Előbbit bébispenótra cseréltem, utóbbit pedig nem kaptam. Volt viszont madársalátám is. Mi fene történhet? Tegyük bele. Meglepően finommá tette, ajánlom. Sajtot és tejfölt még utólag tettünk rá.
A járvány ráébresztett arra, mennyi felesleges élelmiszert halmozunk fel, ami előbb vagy utóbb a kukában végzi. A férjemmel, mielőtt az itthoni munkára berendezkedtünk, összeállítottunk egy listát, tulajdonképpen egy leltárt az itthon jelenleg fellelhető alapanyagokból. Csak ezek tudatában ment el a boltba a további szükségesekért egy-egy ételhez. Ha valami elfogy, lehúzzuk a listáról, ha valami pluszt vásároltunk, az pedig felkerül. Ilyen egyszerű. Tökéletes módszernek találom arra, hogy elkerüljük az impulzusvásárlást és a felesleges pénzköltést.
Nagyon hiányoznak a barátaim és a családtagjaim, valóban szomorú olykor arra gondolni, hogy nem tudhatjuk mikor leszünk ezen az egészen túl és mikor tudjuk újra megölelni őket. Viszont, hála a csodálatos technológiáknak, már nagyon sok lehetőség létezik arra, hogy ennek ellenére is tarthassuk a kapcsolatot vagy akár a sportot se hanyagoljuk el! Bizony, én még így is megoldom a heti háromszori mozgást!
Személyi edzővel, edzőteremben edzem, de mivel a terem bezárt, így az a megoldás született, hogy Facebookon videochaten tartja meg számomra az edzőm az edzést. Sokkal jobban elfáradok és megizzadok, mint amikor a teremben vagyunk. Be is szereztem pár eszközt az otthoni testmozgás még hatékonyabb végzéséhez.
A férjem hetente egyszer vívni jár, de most a vívócsarnokba járás is szünetel, ahogy a vívótársakkal való sörözés is, edzés után. Viszont talált a Youtube-on egy szuper edzésvideót, majd utána a társaival online sörözésbe fogott a Skype-on egy kis eszmecserével körítve. Bámulatos volt! :)
Szóval ne csüggedjünk el, hogy otthon kell ülni, annyi szuper dologgal lehet lefoglalni magunkat, csak legyetek nyitottak :)
Jelenleg a főzés veszi el a ránk szakadt szabadidőnk jelentős részét, az internetezésen és olvasáson kívül. Kicsivel több, mint fél éve vagyok feleség, de a mostani helyzet rádöbbentett arra, hogy az eddig sem rossz kreativitásom szintet lépett, ami a főzést illeti, nem beszélve arról, hogy sokkal többet állok a konyhában. 1 hónappal ezelőttig hétköznapokon csak kivételes esetekben főztem, mert mindketten a munkahelyi kantinban ettünk, hétvégén viszont sokkal többször álltam a tűzhelyhez, ha éppen itthon tartózkodtunk.
De az, hogy elkezdtem jobban odafigyelni az étkezésemre és az otthoni lét "megkövetelte" a főzést, amit egyáltalán nem bánok és a férjem is nagyon hálás közönség. Bánom, hogy korábban nem voltam ennyire aktív, annyival jobban tud esni a saját főztje az embernek, amiben tudja, hogy a szeretetén, szívén-lelkén túl, milyen alapanyagokat tett.
Visszatérve tehát, azt tapasztaltam, hogy abszolút nem esem kétségbe, ha egy adott recept hozzávalói nem állnak rendelkezésemre, mert merek változtatni, mást hozzátenni. Tegyük hozzá: a Google jó barátom. 😉
Már többször megfigyeltem, ha összegyúrok egy-két receptet, valóságos csodák születnek. Kezdetben mindig azt gondoltam, ó, ugyan, egy recepttől nem lehet eltérni.. Dehogynem, sőt! A legjobb, ami egy étellel és magaddal megtörténhet. Steiner Kristóf szokott valami olyasmit mondani, hogy a konyhában nem létezik lehetetlen és nincs elrontott étel. Csupán a kreativitásunkra van bízva egy-egy fogásból mit hozunk ki, és ezzel maximálisan egyet is értek.
Történt ugyanis, hogy csilis babot akartam csinálni, amihez a recept spenótot és csicseriborsót is írt. Előbbit bébispenótra cseréltem, utóbbit pedig nem kaptam. Volt viszont madársalátám is. Mi fene történhet? Tegyük bele. Meglepően finommá tette, ajánlom. Sajtot és tejfölt még utólag tettünk rá.
A járvány ráébresztett arra, mennyi felesleges élelmiszert halmozunk fel, ami előbb vagy utóbb a kukában végzi. A férjemmel, mielőtt az itthoni munkára berendezkedtünk, összeállítottunk egy listát, tulajdonképpen egy leltárt az itthon jelenleg fellelhető alapanyagokból. Csak ezek tudatában ment el a boltba a további szükségesekért egy-egy ételhez. Ha valami elfogy, lehúzzuk a listáról, ha valami pluszt vásároltunk, az pedig felkerül. Ilyen egyszerű. Tökéletes módszernek találom arra, hogy elkerüljük az impulzusvásárlást és a felesleges pénzköltést.
Nagyon hiányoznak a barátaim és a családtagjaim, valóban szomorú olykor arra gondolni, hogy nem tudhatjuk mikor leszünk ezen az egészen túl és mikor tudjuk újra megölelni őket. Viszont, hála a csodálatos technológiáknak, már nagyon sok lehetőség létezik arra, hogy ennek ellenére is tarthassuk a kapcsolatot vagy akár a sportot se hanyagoljuk el! Bizony, én még így is megoldom a heti háromszori mozgást!
Személyi edzővel, edzőteremben edzem, de mivel a terem bezárt, így az a megoldás született, hogy Facebookon videochaten tartja meg számomra az edzőm az edzést. Sokkal jobban elfáradok és megizzadok, mint amikor a teremben vagyunk. Be is szereztem pár eszközt az otthoni testmozgás még hatékonyabb végzéséhez.
A férjem hetente egyszer vívni jár, de most a vívócsarnokba járás is szünetel, ahogy a vívótársakkal való sörözés is, edzés után. Viszont talált a Youtube-on egy szuper edzésvideót, majd utána a társaival online sörözésbe fogott a Skype-on egy kis eszmecserével körítve. Bámulatos volt! :)
Szóval ne csüggedjünk el, hogy otthon kell ülni, annyi szuper dologgal lehet lefoglalni magunkat, csak legyetek nyitottak :)
Megjegyzések