Életem

Egy éve írtam utoljára.  Közel sem emlékszem minden apró részletre, ami ebben az egy évben történt. Talán előveszem a mobilomat és végigpörgetem a képeim, az emlékek felidézése végett.   Tavaly ilyenkor még talán sokkal jobban tombolt a koronavírus, Dani születésnapját így csak online tudtuk megülni, de kellemesen, jó hangulatban történt. A közelgő Húsvét okán felidéztem a tavalyi emlékeket, látom a sok finomságról készült képeket, és megint csak arra a megállapításra jutottam, hogy idén sem lesz kevesebb finomság és ugyanúgy lakomát fogunk csapni 2 személyre, ahogy eddig is megszokott volt. Mert ami a családból fakad, az kitörölhetetlen. Édesanyám mindig egy hadseregre főz, legyen szó egy hétköznapi ebédről vagy egy születésnapról, vendégségről, és úgy gondolom, hogy az ember azt „másolja”, amit otthon lát. Képtelen vagyok keveset főzni. Mondtam is Daninak, ha maradék lesz, azt majd felajánljuk a jobbnál-jobb erre szakosodó csoportokban, ahol akár Zuglóban is felajánlhatod a megmara